Russian locomotive class O gőzmozdony

A Russian locomotive class O gőzmozdony a 19. század végétől a szovjet ipar ikonjává vált, megalapozva a távoli területek összeköttetését és a gazdasági fejlődést Oroszországban.

Történeti háttér és gyártás

A Russian locomotive class O gőzmozdony a 19. század végén, 1890 körül készült el, válaszul az Orosz Birodalom vasúti közlekedésének növekvő igényeire. A mozdonyt a Putilov gyár gyártotta, amely Szentpéterváron működött, és jelentős szerepet játszott az orosz vasúti ipar fejlődésében ebben az időszakban. Az O sorozatú mozdonyokat elsősorban teher- és személyszállításra tervezték, és az évszázadfordulón Oroszország egyik legelterjedtebb gőzmozdonya lett.

A mozdonyt több ezer példányban gyártották, ami lehetővé tette, hogy széles körben alkalmazzák az ország különböző vasúti vonalain. Az O sorozatú mozdonyokat nem csak az állami vasutak használták, de különböző magánvasutak is érdeklődtek irántuk, sőt, egyes példányok exportálódtak is, bár részletek nem állnak rendelkezésre a konkrét export célállomásokról.

Technikai jellemzők

Az O sorozatú gőzmozdonyok hajtásrendszere gőzturbinás, amely a szénnel fűtött kazánban termelt gőzt használja fel a meghajtáshoz. A mozdonyok 0-4-0 tengelyelrendezéssel rendelkeztek, ami azt jelentette, hogy négy hajtott tengelyük volt, hajtott forgóváz nélkül. Ez a kialakítás egyszerű, de hatékony volt, különösen a nagy teherbírású vonatok vontatására.

Bár a mozdonyok maximális sebességére vonatkozó konkrét adatok nem állnak rendelkezésre, általánosan elmondható, hogy a korabeli gőzmozdonyok ritkán haladták meg a 60-70 km/h sebességet. Az O sorozatú mozdonyok méretei közt szerepelt egy jelentős hosszúságú kazán és egy tágas vezetőfülke, amely a személyzet kényelmét szolgálta.

  • Hajtásrendszer: Gőz
  • Tengelyelrendezés: 0-4-0

Szolgálati történelem

Az O sorozatú mozdonyokat széles körben használták az Orosz Birodalomban, és az 1900-as évek elején kulcsszerepet játszottak a vasúti áruszállításban. Erős és megbízható teljesítményük miatt kedvelték őket a mérnökök és a vasúti munkások egyaránt. Az évek során több mozdonyt is modernizáltak, hogy javítsák hatékonyságukat és teljesítményüket.

A mozdonyokat a Szovjetunió idején is használták, és csak a második világháború után kezdték el fokozatosan kivonni őket a forgalomból, ahogy az újabb, modernebb dízel- és elektromos mozdonyok megjelentek.

Megőrzött példányok / múzeumi szereplés

A Russian locomotive class O gőzmozdonyok közül néhány példány megőrzésre került, és ma már múzeumi darabként tekinthetők meg Oroszországban. Ezek a mozdonyok jelentős kulturális örökséget képviselnek, és a vasúti történelem iránt érdeklődők számára különleges látnivalót nyújtanak.

Érdekességek és kulturális hatás

A Russian locomotive class O mozdonyok erős hatást gyakoroltak az orosz vasúti történelemre és kultúrára. Gyakran szerepelnek vasúti történelmi kiadványokban és modellek formájában is elérhetők a vasúti rajongók számára. Az O sorozatú mozdonyok beceneve „Ov” volt, ami egy rövidített formája az orosz „osnovnoy” (fő) szónak, ami tükrözi, hogy milyen fontos szerepet játszottak a vasúti közlekedésben.

Műszaki adatlap

Járműtípus Gőzmozdony
Meghajtás Gőz
Korszak 1850–1899 – Gőz fénykora

Hivatkozások

https://en.wikipedia.org/wiki/Russian_locomotive_class_O

Képek

Források: Wikipédia, Google