Történeti háttér és gyártás
A Palatine T 4.II dízelmozdony egy fontos mérföldkő a vasúti közlekedés történetében, amelyet a 20. század elején fejlesztettek ki. A mozdonyt a Bajorországban működő Palatinate Railway (Pfälzische Eisenbahnen) rendelte meg. A járművek kifejlesztésének célja az volt, hogy növeljék a hatékonyságot és megbízhatóságot a regionális vasúti közlekedésben. A gyártást a Maffei vállalat végezte, amely Münchenben található. Az első példányokat 1900-ban kezdték gyártani.
Technikai jellemzők
A Palatine T 4.II mozdony dízelmeghajtású, amely abban az időben innovatívnak számított. Bár a konkrét technikai adatokat nehéz pontosan rekonstruálni, a mozdonyok általánosságban a következő jellemzőkkel bírtak:
– Hajtásrendszer: Dízelmotor
– Teljesítmény: Nincs elérhető adat
– Tengelyelrendezés: Nincs elérhető adat
– Maximális sebesség: Nincs elérhető adat
– Méretek: Nincs elérhető adat
– Férőhely: Nincs elérhető adat
– Futómű és fékrendszer: Nincs elérhető adat
– Vezérlés: Nincs elérhető adat
Szolgálati történelem
A Palatine T 4.II mozdonyokat elsősorban Németországban a Palatinate Railway vonalain használták. Főként személyszállítási feladatokat láttak el, de alkalmanként teherszállításban is részt vettek. A mozdonyok kivonási ideje és pontos szolgálati történetük részletei sajnos nem dokumentáltak széles körben.
Megőrzött példányok / múzeumi szereplés
Nincs információ arról, hogy bármelyik Palatine T 4.II mozdony megőrzésre került volna. Múzeumokban vagy nosztalgiavonatokban való részvételükről sem áll rendelkezésre adat.
Érdekességek és kulturális hatás
A Palatine T 4.II mozdonyok a korai dízeltechnológia példái közé tartoztak. Bár konkrét filmekben vagy könyvekben való megjelenésük nem dokumentált, a kor technológiai kísérleteinek részeként jelentős szerepet játszottak. Modellvasúti rekonstrukciók valószínűleg nem készültek róluk, mivel a mozdonyok kevésbé ismertek széles körben.
Műszaki adatlap
Járműtípus | Dízelmozdony |
Meghajtás | Dízel |
Korszak | 1900–1929 – Dízel kísérletek |
Hivatkozások
Képek
Források: Wikipédia, Google