Történeti háttér és gyártás
A Bavarian C II gőzmozdony az 1850-es évek végén, 1857-ben készült, amikor a vasúti közlekedés gyors fejlődése szükségessé tette a hatékonyabb és erőteljesebb mozdonyok fejlesztését. A mozdonyt a Bajor Államvasutak rendelte meg, hogy kielégítse az egyre növekvő személy- és teherszállítási igényeket. A C II típusokat kezdetben a bajor régióban használták, és ezek képviselték a korszak egyik legsikeresebb gőzmozdonyát.
- Gyártás éve: 1857
- Gyártási helyszín: Bajorország, Németország
- Megrendelő: Bajor Államvasutak
- Példányszám: Több tucat
Technikai jellemzők
A Bavarian C II gőzmozdony három kapcsolt tengelyével és „1B” tengelyelrendezésével a kor egyik jelentős technológiai fejlesztését képviselte. A mozdony gőzhajtással működött, ahol a kazán által termelt gőz meghajtja a hengereket, melyek a kerekeket mozgatják.
- Hajtásrendszer: Gőzhajtás
- Maximális sebesség: kb. 45 km/h
- Méretek: A mozdony hossza megközelítőleg 12 méter
- Tengelyelrendezés: 1B
- Férőhely: Nem elsősorban személyszállításra tervezték
Szolgálati történelem
A Bavarian C II mozdonyokat elsősorban Németországban, a Bajor Államvasutaknál használták. Ez a típus jól teljesített a személyszállító vonatok vontatásában, mivel megfelelő teljesítményt nyújtott a korabeli vasúti igényekhez. A mozdonyok több évtizeden keresztül szolgáltak, mígnem a 20. század elején lassan kivonták őket a forgalomból, hogy átadják helyüket a modernebb dízel- és elektromos mozdonyoknak.
Megőrzött példányok / múzeumi szereplés
A Bavarian C II mozdonyokból sajnos nem maradt fenn működőképes példány, de néhány eleme és dokumentációja megtalálható különböző európai vasúti múzeumokban, ahol a kor gőzmozdonyai iránt érdeklődők betekintést nyerhetnek ennek a fontos vasúti járműnek a történetébe és technológiai jelentőségébe.
Érdekességek és kulturális hatás
A Bavarian C II mozdony az egyik első olyan gőzmozdony volt, amelyet kifejezetten a hatékonyabb személyszállításra fejlesztettek ki. Noha a korai időkben főként a német vasúti rendszeren belül maradtak, hatásuk elősegítette a gőzmozdonyok technológiai fejlődését, mely végül Európa-szerte elterjedt.
- A mozdony modellként is megjelent néhány vasúti modellező kínálatában.
- Beceneve: „Bajor Szélvész” a sebessége miatt.
Műszaki adatlap
| Járműtípus | Gőzmozdony |
| Meghajtás | Gőz |
| Korszak | 1850–1899 – Gőz fénykora |
| Gyártás éve | 1857 |
| Tengelyelrendezés | 1B |
| Maximális sebesség | kb. 45 km/h |
