EMD GP49 dízelmozdony

Történeti háttér és gyártás

Az EMD GP49 dízelmozdonyt a General Motors Electro-Motive Division (EMD) gyártotta. Az 1979-es évben bemutatott mozdonyt a korábbi modellek továbbfejlesztett változataként hozták létre, hogy kielégítse a megnövekedett teljesítményigényeket és hatékonysági követelményeket. Az EMD a GP49-et több vasúttársaságnak ajánlotta, tovább erősítve pozíciójukat az észak-amerikai vasúti piacon.

Technikai jellemzők

Az EMD GP49 egy dízelmozdony, amely több technikai megoldást ötvöz a hatékony működés érdekében.

– Hajtásrendszer: Dízel
– Teljesítmény: 2800 lóerő
– Tengelyelrendezés: B-B
– Maximális sebesség: Körülbelül 105 km/h
– Méretek: 18,5 méter hosszú
– Futómű: Flexicoil
– Fékrendszer: Automatikus légfékrendszer
– Vezérlés: Standard EMD vezérlőrendszer

Szolgálati történelem

Az EMD GP49 mozdonyt elsősorban az Egyesült Államokban használták, különféle vasúttársaságok flottáiban. A mozdony mind tehervonatok, mind elővárosi vonalak kiszolgálására alkalmas volt, rugalmas alkalmazhatóságát és megbízhatóságát kihasználva. A szolgálati idő alatt több modernizáción is átesett, hogy megfeleljen a változó technológiai követelményeknek.

Megőrzött példányok / múzeumi szereplés

Jelenleg nincs információ megőrzött vagy múzeumban kiállított EMD GP49 mozdonyról. A típus elsősorban üzemi funkciót látott el, és nem került be a vasúttörténeti emlékként megőrzésre javasolt járművek közé.

Érdekességek és kulturális hatás

Az EMD GP49, bár nem vált ikonikus jelképpé a vasútrajongók körében, a modellvasúti gyűjtők piacán bizonyos népszerűségnek örvend. Több gyártó is készített róla méretarányos modelleket, hogy megörökítse ezt a műszaki szempontból jelentős mozdonyt.

Műszaki adatlap

Hivatkozások

https://en.wikipedia.org/wiki/EMD_GP49

Képek

Források: Wikipédia, Google