Utazás az időn át – vagonról vagonra.

EMD SDP40F dízelmozdony

Az EMD SDP40F dízelmozdony az 1970-es években megbízhatóságával és erőteljes teljesítményével vált az amerikai vasúttársaságok kedvencévé, segítve a személyszállítási kapacitás bővítését.

Történeti háttér és gyártás

Az EMD SDP40F egy dízelmozdony, amelyet a General Motors Electro-Motive Division (EMD) fejlesztett ki és gyártott. Az első példányok 1973-ban gördültek ki a gyárból, kifejezetten az Amtrak számára. Az 1970-es évek elején az Amtrak arra törekedett, hogy felújítsa és modernizálja a vonalait, így szükség volt egy új, megbízható dízelmozdonyra az intercity utasszállító vonatokhoz. Az SDP40F ezeknek az igényeknek a kielégítésére készült, és 150 darabot gyártottak belőle 1973 és 1974 között.

Technikai jellemzők

Az EMD SDP40F dízelmozdony dízel-meghajtású, és egy 3,000 lóerős, 645E3 típusú motor hajtotta meg. A mozdony hat tengelyes tengelyelrendezéssel rendelkezett, és a legnagyobb sebessége körülbelül 160 km/h volt. A hajtásrendszer diesel-elektromos módon működött, ami azt jelentette, hogy a dízelmotor generátorokon keresztül elektromos áramot állított elő, amellyel az elektromos motorokat hajtották meg. Az SDP40F hossza körülbelül 22,7 méter volt, és főként az észak-amerikai kontinensen működött.

Szolgálati történelem

Az EMD SDP40F mozdonyokat főként az Amtrak használta az 1970-es évek közepétől az 1980-as évek végéig. A mozdonyok az Amtrak különböző államközi és intercity vonalain szolgáltak, ahol kezdetben jól teljesítettek. Azonban az SDP40F mozdonyokkal kapcsolatosan több baleset és műszaki probléma is felmerült, amelyek hosszú távon befolyásolták a mozdonyok hírnevét. Ennek következtében az Amtrak fokozatosan kivonta őket a szolgálatból, helyette újabb, megbízhatóbb modelleket vetett be.

Megőrzött példányok / múzeumi szereplés

Jelenleg néhány megőrzött példány található különböző vasúttörténeti múzeumokban az Egyesült Államokban, ahol nosztalgiavonatok részeként néha közlekednek is.