G8C (EMD) dízelmozdony

Történeti háttér és gyártás

Az EMD G8C dízelmozdony a General Motors Electro-Motive Division (EMD) terméke, amelyet kifejezetten a New South Wales Government Railways számára terveztek. A mozdonysorozatot 1960-ban gyártották, és a megrendelés célja az volt, hogy fokozza az ausztrál vasúthálózat hatékonyságát. A gyártást az EMD La Grange, Illinois-i üzemében végezték, és összesen 18 darab készült belőle.

Technikai jellemzők

A G8C dízelmozdony főként dízel-meghajtású, és a tengelyelrendezése Bo-Bo, ami azt jelenti, hogy mindkét tengelyt hajtja az erőforrás. A mozdony maximális teljesítménye 1000 lóerő, ami elegendő volt az akkori időszak vonatforgalmának hatékony kezeléséhez. A maximális sebessége körülbelül 97 km/h. A fékrendszere légfékkel működött, ami a kor technikai színvonalának megfelelt.

Szolgálati történelem

A 49 osztályú mozdonyokat elsődlegesen áruszállításra használták Új-Dél-Wales területén. Az élettartamuk során azonban személyszállító vonatok vontatásában is részt vettek. Az idők során néhány mozdony átépítésen esett át, hogy megfeleljen az újabb követelményeknek és megnövekedett igényeknek. A legtöbb járművet az 1980-as évek végére kivonták a szolgálatból, bár néhányat még a későbbi években is használtak kisebb vasúthálózatokon.

Megőrzött példányok / múzeumi szereplés

Több 49 osztályú dízelmozdony megmaradt és múzeumokban is kiállításra került. Néhány példányt nosztalgiavonatként üzemeltetnek, főleg ausztrál kulturális és történelmi vasúti programok keretében.

Érdekességek és kulturális hatás

A G8C mozdonyok Ausztráliában nagy népszerűségre tettek szert, és számos vasúti modellkészítő vette fel kínálatába a sorozat modellváltozatát. A mozdonytípus a vasúti szimulációk kedvelt eleme, ahol sokszor a vasútbarátok és gyűjtők gyűjteményeiben is helyet kap.

Műszaki adatlap

Hivatkozások

• https://en.wikipedia.org/wiki/New_South_Wales_49_class_locomotive

Képek

Források: Wikipédia, Google