GER Class T19 gőzmozdony

A GER Class T19 gőzmozdony az 1880-as években jelentős előrelépést hozott a brit vasúti közlekedésben, különösen a gyorsabb és megbízhatóbb vonatforgalom terén.

Történeti háttér és gyártás

A GER Class T19 gőzmozdonyt a Great Eastern Railway (GER) részére fejlesztették ki, és 1886-ban kezdték gyártani. A mozdonyt James Holden tervezte, aki a GER főmérnöke volt abban az időben. Az új mozdonytípus célja az volt, hogy hatékonyabb és erősebb alternatívát nyújtson a korábbi modelleknél, különösen a teherszállítás és a hosszú távú, gyors személyvonatok élén.

A gyártás a GER Stratford-i műhelyeiben történt. A gyártási időszak több különböző szériában zajlott, és az eredeti T19 modellekből összesen 110 példány készült. Ezek a mozdonyok meghatározó szerepet játszottak a GER flottájában, mind a személy- mind a teherszállításban. Az idő múlásával több mozdonyt is átalakítottak és modernizáltak, hogy megfeleljenek az új technológiai és vasúti követelményeknek.

Technikai jellemzők

A GER Class T19 egy gőzmozdonyként működött, amelyet szén tüzelésével hajtottak meg. Egy 4-4-0 tengelyelrendezéssel bírt, ami azt jelentette, hogy négy hajtott kerék és négy futó kerék alkotta az alváz tömegét. Az egyik legfontosabb jellemzője az volt, hogy képes volt elérni a 110 km/h maximális sebességet, ami a korszakban kimagaslónak számított.

A mozdony hossza körülbelül 15 méter volt, és egy nagy kapacitású szén- és víztartályt hordozott, amely lehetővé tette a hosszú távú utazásokat. A mozdony erős keretszerkezete, magas hengerűrtartalma és hatékony fékrendszere biztosította a biztonságos és megbízható működést. Az utasok számára kényelmi szolgáltatásokat nem nyújtott, mivel elsősorban a mozdony vonóereje és teljesítménye volt a lényeges.

Szolgálati történelem

A GER Class T19 mozdonyokat elsősorban Nagy-Britanniában használták. A Great Eastern Railway hálózatán számos fontos vonalon jártak, beleértve mind a teher-, mind a személyszállító vonatokat. Az 1880-as évek végétől kezdve egészen a 20. század elejéig megbízható eszközként szolgáltak a brit vasutak számára.

A mozdonyok a vasúti történelmük során több modernizációs folyamaton is átestek, hogy jobban illeszkedjenek az új kor követelményeihez. Az idő múlásával, ahogy a technológia fejlődött, sok T19 mozdonyt selejteztek vagy átalakítottak a modern igényeknek megfelelően.

Megőrzött példányok / múzeumi szereplés

A GER Class T19 mozdonyok közül sajnos egyetlen eredeti példány sem maradt fenn működőképes állapotban. Jelenleg nincs tudomásunk arról, hogy bármelyik modell is múzeumba került volna. A mozdonyok iránti közvetlen érdeklődés ezért inkább a vasúttörténeti kiadványokban és modellezők körében van jelen.

Érdekességek és kulturális hatás

  • Bár a GER Class T19 mozdonyok nem maradtak fenn, a vasúti modellezők körében népszerűek, és több méretarányos modell is készült róluk.
  • A mozdonyokat a 19. század végének műszaki csodáiként emlegették, hiszen kimagasló teljesítményükkel mindenki figyelmét felkeltették.

Műszaki adatlap

Járműtípus Gőzmozdony
Meghajtás Gőz
Korszak 1850–1899 – Gőz fénykora
Tengelyelrendezés 4-4-0
Maximális sebesség 110 km/h
Példányszám 110

Hivatkozások

GER Class T19 a Wikipédián

Képek

Források: Wikipédia, Google