LD&ECR Class C gőzmozdony

Az LD&ECR Class C gőzmozdony a 19. század végén forradalmasította a brit ipart, megbízható teljesítményével és lenyűgöző mérnöki megoldásaival.

Történeti háttér és gyártás

Az LD&ECR Class C gőzmozdony az 1895-ös évek során lett kifejlesztve, hogy megfeleljen a Lancashire, Derbyshire and East Coast Railway (LD&ECR) igényeinek. A mozdonyokat a Great Central Railway (GCR) rendelte meg, miután 1907-ben átvette az LD&ECR-t. A mozdonyokat törzshelyükön, Derbyshire-ben gyártották és a személyszállítás szolgálatában álltak. A tervezés célja az volt, hogy megbízható, nagy teljesítményű mozdonyokat biztosítsanak, amelyek képesek kezelni a szénszállítást és a nehezebb személyszállítási feladatokat is. A Class C sorozatból összesen 6 darab készült.

Technikai jellemzők

Az LD&ECR Class C egy gőzmeghajtású mozdony, amelyet 0-6-4-es tengelyelrendezéssel terveztek. Ez a konfiguráció különösen alkalmas volt a stabilitás és a vonóerő biztosítására a szénszállításhoz. A mozdony maximális sebessége meghaladta az 50 km/h-t, ami a korabeli szabványoknak megfelelő teljesítmény volt. A mozdony hossza körülbelül 18 méter, és a kazán nyomása elérte a 175 psi-t. Az LD&ECR Class C mozdonyok jellemzően két személyzeti taggal üzemeltek: egy mozdonyvezető és egy fűtő.

Szolgálati történelem

A szolgálatukat az LD&ECR Class C mozdonyok főként a North Midlands térségében végezték. A mozdonyokat elsősorban teherforgalomban vetették be, különösen a szénszállítás területén, de időnként személyszállító vonatokat is vontattak. Bár megbízhatóságuk elismert volt, idővel a technológiai fejlődés miatt korszerűbb mozdonyokra cserélték őket, és 1930-ra fokozatosan kivonták őket a forgalomból.

Megőrzött példányok / múzeumi szereplés

Sajnos az LD&ECR Class C mozdonyokból nem maradt fenn egyetlen példány sem a modern kor számára. Az összes mozdonyt leselejtezték, és ma már nem található meg belőlük egy sem múzeumokban vagy nosztalgia-bemutatókon.

Érdekességek és kulturális hatás

  • Az LD&ECR Class C mozdonyok főként a szénbányászati régiókban voltak jelen, ami különösen fontossá tette őket a helyi ipar szempontjából.
  • Bár nem váltak híressé, mint más ikonikus brit gőzmozdonyok, a vasúttörténeti kutatók és rajongók körében mégis ismertek és elismertek voltak.
  • Nem készült róluk méretarányos modellvasúti másolat.

Műszaki adatlap

Járműtípus Gőzmozdony
Meghajtás Gőz
Korszak 1850–1899 – Gőz fénykora
Tengelyelrendezés 0-6-4
Maximális sebesség 50 km/h
Kazán nyomása 175 psi
Hossz 18 méter
Személyzet 2 fő (mozdonyvezető és fűtő)

Hivatkozások

https://en.wikipedia.org/wiki/LD&ECR_Class_C

Képek

Források: Wikipédia, Google