Történeti háttér és gyártás
A New South Wales E17 osztályú gőzmozdonyokat 1865-ben gyártották az Új-Dél-Wales állambeli vasúti szükségletek kielégítésére. Az ilyen típusú mozdonyokat az úttörő vasúti társaság, a Beyer, Peacock & Company készítette Manchesterben, Angliában. Az E17 osztály megalkotásának célja az volt, hogy hatékony és megbízható szolgáltatást nyújtson az újonnan épült vasútvonalakon, amelyeket az Új-Dél-Wales-i Kormányzati Vasút (New South Wales Government Railways) üzemeltetett.
Technikai jellemzők
Az E17 osztályú gőzmozdonyok gőzhajtásúak, ami azt jelenti, hogy működésükhöz gőzkazán szükséges. Ezek a mozdonyok ismerték a 4-4-0 típusú tengelyelrendezést, ami azt jelenti, hogy négy hajtott tengely (driving wheel) és négy futó tengely (leading wheel) volt. A maximális sebességük elérhette a 60 km/h-t. A mozdonyok hossza körülbelül 15 méter volt, magasságuk pedig 4 méter körül mozgott. A járművek eredetileg személy- és teherszállításra egyaránt felhasználhatók voltak.
Szolgálati történelem
Az E17 osztályú mozdonyok főként az Új-Dél-Wales állam területén üzemeltek. Szerepük alapvetően vegyes, hiszen képesek voltak személyszállító és tehervonatok vezetésére is. Az évek során megbízható működésükről váltak ismertté, bár az intenzív használat miatt idővel elkerülhetetlen volt a karbantartási és javítási munkálatok végrehajtása. Az E17 mozdonyokat fokozatosan vonták ki a forgalomból, amikor újabb, modernebb típusú gőzmozdonyok jelentek meg, és a vasúti vonalzaton fokozatosan terjedni kezdtek a dízel- és elektromos mozdonyok.
Megőrzött példányok / múzeumi szereplés
Nincsenek fennmaradt példányai az E17 osztályú mozdonyoknak, amelyek most múzeumokban vagy nosztalgikus vasúti körülmények között tekinthetők meg. Az ilyen típusú mozdonyok többnyire még az 1900-as évek elején eltűntek a vasúti hálózatból, és nem tudni konkrétan, hogy bármelyik darab fennmaradt volna.
Érdekességek és kulturális hatás
Az E17 osztályú mozdonyok nem váltak különösen ismertté a kulturális média, például filmek vagy könyvek által, és nem alakult ki körülöttük jelentős rajongói kultúra sem. Modellvasúti körökben sem gyakori az E17 osztályú mozdony megjelenése, így nem számítanak az olyan ikonikus gőzmozdonyok közé, mint például a Flying Scotsman vagy a Mallard.
Műszaki adatlap
| Járműtípus | Gőzmozdony |
| Meghajtás | Gőz |
| Korszak | 1850–1899 – Gőz fénykora |
| Gyártás éve | 1865 |
| Tengelyelrendezés | 4-4-0 |
| Maximális sebesség | 60 km/h |
Hivatkozások
Képek
Források: Wikipédia, Google
