Történeti háttér és gyártás
A Pennsylvania Railroad class E2, E3, és E7 elektromos mozdonyokat az 1910-es években fejlesztették ki, különösen a Pennsylvania Railroad számára, amely az egyik legnagyobb és legbefolyásosabb vasúttársaság volt az Egyesült Államokban. Az elektromos mozdonyok fejlesztése az 1916-os évben kezdődött, mivel a vasúttársaság szükségesnek látta a vonatok elektromos meghajtására való áttérést a gőzmozdonyok helyett.
A mozdonyok fejlesztése és gyártása az ALCO–GE konzorcíum közreműködésével történt. Az ALCO (American Locomotive Company) és a General Electric, ismert partnerei voltak a vasúti járműgyártásnak, és számos korszerű technológiával járultak hozzá ezekhez a mozdonyokhoz.
Ezeket a mozdonyokat elsősorban a New York-i és a Philadelphia-i vonalakon való használatra szánták, hogy kielégítsék a növekvő személy- és teherszállítási igényeket. A gyártás és az elektromos infrastruktúra kiépítése a Pennsylvania Railroad által üzemeltetett vonalak villamosítására összpontosított.
Technikai jellemzők
A Pennsylvania Railroad class E2, E3 és E7 mozdonyok különleges műszaki jellemzőkkel rendelkeztek, amelyek lehetővé tették számukra az elektromos meghajtás hatékony kihasználását. Az elektromos rendszert a General Electric biztosította, amely a kor technológiai úttörője volt a villamos hajtás terén.
- Hajtórendszer: Elektromos
- Tengelyelrendezés: 2-C-2 (ez egy hagyományos jelölés az elektromos mozdonyok tengelyelrendezésére, ahol a ‘C’ a hajtott tengelyek számát jelöli)
- Teljesítmény: Körülbelül 3000 lóerő
- Maximális sebesség: 135 km/h
- Méretek: A pontos méretek nem ismertek, de a mozdonyok a korszak elektromos mozdonyainak standard méreteivel rendelkeztek.
- Futómű: Nagy teherbírású futóművek, képesek a nagysebességű személy- és tehervonatok mozgatására
- Fékrendszer: Pneumatikus fékek
Szolgálati történelem
A Pennsylvania Railroad class E2, E3 és E7 mozdonyokat kezdetben a sűrűn forgalmas vonalakon használták, különös tekintettel a New York és Philadelphia közötti szakaszra. Ezek a mozdonyok kiváló teljesítményt nyújtottak mind a személy-, mind a teherszállítás terén, köszönhetően a nagy teljesítményű elektromos hajtásuknak.
Az elektromos mozdonyok üzemeltetése folyamatos modernizálást igényelt, különösen az elektromos infrastruktúra terén, hogy az megfeleljen az egyre növekvő forgalmi igényeknek. Az 1960-as évekig használatban maradtak, majd az újabb technológiai fejlesztések és a dízelmozdonyok elterjedése miatt fokozatosan kivonták őket a forgalomból.
Megőrzött példányok / múzeumi szereplés
Sajnos a Pennsylvania Railroad class E2, E3, és E7 mozdonyok egyetlen példánya sem maradt fenn múzeumi vagy működőképes formában. Ez részben annak köszönhető, hogy ezen mozdonyok nagy része az idő múlásával elhasználódott, és anyagukat később újrahasznosították.
Érdekességek és kulturális hatás
A Pennsylvania Railroad class E2, E3, és E7 mozdonyok a vasúti történelem egy érdekes korszakát képviselik, amikor az elektromos mozdonyok kezdtek elterjedni az amerikai vasútvonalakon. Bár nem maradtak fenn működőképes formában, különféle modellvasúti kiadásokban helyet kaptak, és a vasúti rajongók körében kedveltek, mint az ipari forradalom utáni technológiai fejlődés szimbólumai.
Műszaki adatlap
| Járműtípus | Elektromos mozdony |
| Meghajtás | Elektromos |
| Korszak | 1900–1929 – Dízel kísérletek |
Hivatkozások
https://en.wikipedia.org/wiki/Pennsylvania_Railroad_class_E2,_E3,_and_E7
Képek
Források: Wikipédia, Google
