Történeti háttér és gyártás
A Pennsylvania Railroad class GG1 elektromos mozdonyt a Pennsylvania Railroad (PRR) számára fejlesztették ki a 20. század első felében, amikor szükségessé vált a vasúti közlekedés korszerűsítése és az elektromos hajtás bevezetése. A GG1 mozdony tervezését George R. Henderson készítette, aki a PRR fő mérnöke volt, a dizájnterveket pedig Raymond Loewy, a híres ipari tervező alkotta meg, akinek munkái nagyban hozzájárultak a mozdony ikonikus megjelenéséhez.
A mozdonyok gyártása 1934-ben kezdődött a General Electric és a Baldwin Locomotive Works együttműködésével, az Egyesült Államokban. A mozdonyok tervezésekor az volt a cél, hogy a PRR vonalain nagy sebességgel és megbízhatóan működjenek, különösen a forgalmas északkeleti folyosón, amely New York és Washington D.C. között húzódik.
Összesen 139 GG1 egység készült el 1934 és 1943 között, melyek mind a Pennsylvania Railroad számára épültek. A GG1-ek a 20. század egyik legismertebb amerikai mozdonytípusává váltak, ami részben a jellegzetes áramvonalas formatervezésüknek és jelentős teljesítményüknek volt köszönhető.
Technikai jellemzők
A GG1 mozdonyok villamos hajtásúak voltak, melyekhez egy 11 000 voltos váltakozó áramú (AC) rendszer biztosította az energiát felsővezetékeken keresztül. A mozdony félelmetes teljesítménye 4620 lóerőt tett ki, amely lehetővé tette, hogy akár 160 km/h sebességgel is közlekedjen.
A GG1 tengelyelrendezése 2-C+C-2 volt, ami azt jelentette, hogy két vezető, három hajtott, majd újra két vezető kerékpárral rendelkezett. A mozdony teljes hossza 24,4 méter volt, magassága 3,8 méter. Az acélszerkezet robusztussága mellett a mozdony sima, áramvonalas dizájnja is közrejátszott a kiváló aerodinamikájában.
A GG1-eket személy- és tehervonatok húzására egyaránt használták, és számos modern berendezéssel rendelkeztek, például légfékekkel és automata vezérléssel.
Szolgálati történelem
A GG1 mozdonyok több mint 50 éven keresztül szolgálták az utas- és áruszállítást, főként a Pennsylvania Railroad, később a Penn Central és az Amtrak hálózatán belül. A GG1-ek az amerikai vasúti közlekedés gerincévé váltak, különösen a forgalmas északkeleti folyosón, ahol kiemelkedő megbízhatóságuk és sebességük miatt kedvelték őket.
A GG1 mozdonyokat 1983-ban vonták ki véglegesen a forgalomból, miután az Amtrak és a Conrail is korszerűbb mozdonyokra váltott át. Az idő vasfoga, valamint a karbantartási költségek növekedése vezetett el végső nyugdíjazásukig.
Megőrzött példányok / múzeumi szereplés
Számos GG1 mozdony megőrzésre került, így az Egyesült Államok különböző múzeumaiban és vasúti parkjaiban megtekinthetők. Egyes példányokat statikus kiállításként állítottak ki, mint a National Railroad Museum gyűjteményében, mások pedig nosztalgia és bemutató eseményeken vesznek részt.
Érdekességek és kulturális hatás
A GG1 mozdonyok ikonikus külseje miatt gyakori szereplői lettek a különféle médiának, beleértve a filmeket és televíziós produkciókat is. Emellett a modellvasút-kedvelők körében is népszerűvé váltak, számos gyártó készített a GG1-ről méretarányos modellváltozatokat különböző méretekben, hogy kielégítsék a rajongók igényeit.
A mozdony hírneve és formatervezése miatt a GG1-t a vasúti technológia és az ipari dizájn egy jelentős mérföldkövének tekintik az Egyesült Államokban.
Műszaki adatlap
Járműtípus | Elektromos mozdony |
Meghajtás | Elektromos |
Korszak | 1930–1945 – Technikai robbanás |
Teljesítmény | 4620 lóerő |
Maximális sebesség | 160 km/h |
Tengelyelrendezés | 2-C+C-2 |
Hossz | 24,4 méter |
Magasság | 3,8 méter |
Hivatkozások
https://en.wikipedia.org/wiki/Pennsylvania_Railroad_class_GG1
Képek
Források: Wikipédia, Google