Történeti háttér és gyártás
A Renfe Class 319 korai változatai Spanyolországban készültek az 1960-as évek közepén. A mozdonyok gyártását az American Locomotive Company (ALCO) végezte a spanyol vállalat, a La Maquinista Terrestre y Marítima (MTM) közreműködésével. Az első példányok 1965-ben kerültek ki a gyártósorról. Az igény a dízelmozdonyok fejlesztésére a spanyol vasúti hálózat korszerűsítése miatt merült fel, ahol a gőzmozdonyokat megbízhatóbb és erősebb dízelmodellekkel kívánták felváltani. A Renfe, Spanyolország állami vasúttársasága lett a fő megrendelő, és a mozdonyok kizárólag belföldi felhasználásra készültek. Összesen 103 darabot gyártottak ebből a típusból.
Technikai jellemzők
A Renfe Class 319 mozdonyok dízelmeghajtásúak, amelyeket hézagmentes közlekedésre terveztek. Dízelmotorjuk teljesítménye elérte a 1940 lóerőt (1450 kW), amely alkalmas volt mind személyszállító, mind tehervonatok vontatására. A mozdony tengelyelrendezése Co’Co’, ami azt jelenti, hogy mindkét forgóvázán három-három hajtott tengely található. A maximális sebességük 120 km/h volt, amely elegendő volt a spanyol vasúti igények kielégítésére. A vonatok általában 19 méter hosszúak és körülbelül 4 méter magasak voltak.
Szolgálati történelem
A Renfe Class 319 mozdonyok elsősorban Spanyolországban közlekedtek, mind a személy-, mind a tehervonatok szolgálatában. A 1960-as évek közepétől az 1990-es évek elejéig voltak aktív szolgálatban. Különböző fejlesztéseken és modernizációkon mentek keresztül, hogy megfeleljenek az egyre változó vasúti követelményeknek. Bár néhány mozdonyt kivontak a forgalomból az 1980-as években, sok példány egészen a 2000-es évek elejéig üzemelt.
Megőrzött példányok / múzeumi szereplés
A történelem során néhány Renfe Class 319 mozdonyt megőriztek, és mára múzeumi darabokká váltak. Ezek közül néhány ma is megtekinthető spanyol vasúti múzeumokban. Bár működőképes állapotban már nem vesznek részt nosztalgiavonatokban, a múzeumok fontos részei a spanyol ipari örökség megőrzésének.
Érdekességek és kulturális hatás
A Renfe Class 319 mozdonyok közismertek voltak megbízhatóságukról és hatékonyságukról. Nemcsak a spanyol vasúti hálózat modernizációjának egyik szimbóluma voltak, hanem a vasúttörténet rajongói között is különös népszerűségre tettek szert. Modellvasúti verzióik is megjelentek, melyek elérhetőek voltak a vasútmodellezők számára. Filmekben vagy könyvekben ritkán jelentek meg, de beceneveiket, mint például a „Fehér Szellem”, a rajongók körében ismerik.
Műszaki adatlap
| Járműtípus | Dízelmozdony |
| Meghajtás | Dízel |
| Korszak | 1946–1969 – Dízelkorszak |
| Gyártási év | 1965 |
| Teljesítmény | 1940 lóerő |
| Tengelyelrendezés | Co’Co’ |
| Maximális sebesség | 120 km/h |
| Hossz | 19 méter |
| Magasság | 4 méter |
