SDL39 (EMD) dízelmozdony

Az SDL39 (EMD) dízelmozdony az 1960-as évek végén jelent meg, kifejezetten a Milwaukee Road vasúttársaság igényeire szabva, hogy a könnyen sérülékeny pályaszakaszokon is hatékonyan közlekedjen.

Történeti háttér és gyártás

Az EMD SDL39 dízelmozdonyt az Electro-Motive Division (EMD) fejlesztette ki, és 1969-ben került gyártásra. A mozdony kifejlesztésének célja az volt, hogy a Milwaukee Road számára egy könnyű, de erőteljes dízelmozdonyt biztosítsanak, amely képes a kisebb teherbírású pályákon is közlekedni. Az SDL39 mozdonyokból összesen kilenc darabot gyártottak, kizárólag a Milwaukee Road megrendelésére. Ez a típus specializált feladatra, kisebb teherbírású vasúti szakaszokon való közlekedésre készült, ahol a hagyományos nagyobb mozdonyok nem tudtak biztonságosan és hatékonyan üzemelni.

Technikai jellemzők

Az SDL39 egy dízel-elektromos meghajtású mozdony, amelyet egy 12 hengeres 645E típusú motor hajt. A mozdony teljesítménye 2300 lóerő, ami elegendő erőt biztosít a kisebb vasúti szakaszokhoz is. A tengelyelrendezése C-C, ami azt jelenti, hogy mindkét forgóváz három tengellyel rendelkezik. Az SDL39 maximális sebessége körülbelül 97 km/h, hossza pedig 15,54 méter.

  • Teljesítmény: 2300 lóerő
  • Hossz: 15,54 méter
  • Tengelyelrendezés: C-C
  • Maximális sebesség: 97 km/h

Szolgálati történelem

Az SDL39 dízelmozdonyokat leginkább a Milwaukee Road használta, a kisebb teherbírású amerikai vasúti pályákon. Különösen teherforgalomra alkalmazták őket, ahol a könnyebb mozdonyok előnyt jelentettek. A használat során a mozdonyok jól szerepeltek, ám a Milwaukee Road pénzügyi nehézségei miatt végül kivonásra kerültek, miközben egyes példányok a Soo Line Railroad flottájába kerültek. A szolgálatból való kivonásuk az 1980-as évek végén kezdődött meg, ahogy újabb és modernebb dízelmozdonyok váltották fel őket.

Megőrzött példányok / múzeumi szereplés

Nincs információ arról, hogy bármely SDL39 mozdony megőrzésre került volna múzeumban vagy nosztalgiavonat keretében. Az ilyen típusú mozdonyok jellemzően nem kaptak helyet a közlekedéstörténeti kiállításokban.

Érdekességek és kulturális hatás

Az SDL39 mozdonyok különösen népszerűek voltak a modellvasúti rajongók körében, mivel a könnyű mozdonyok ideálisak voltak az otthoni vasutak replikázására. A modellvasúti gyártók, mint például az Athearn, készítettek méretarányos másolatokat, amelyek nagy népszerűségnek örvendtek a hobbikörökben.

Műszaki adatlap

Járműtípus Dízelmozdony
Meghajtás Dízel
Korszak 1946–1969 – Dízelkorszak
Teljesítmény 2300 lóerő
Hossz 15,54 méter
Tengelyelrendezés C-C
Maximális sebesség 97 km/h

Hivatkozások

https://en.wikipedia.org/wiki/EMD_SDL39

Képek

Források: Wikipédia, Google