Történeti háttér és gyártás
A WAGR E class gőzmozdonyt a Western Australian Government Railways (WAGR) rendelte meg, hogy megfeleljen az ausztráliai vasútvonalak növekvő igényeinek. Az első példányokat 1881-ben gyártották a Beyer, Peacock and Company által, mely egy neves vasúti járműgyártó volt Manchesterben, Angliában. A gyártás célja az volt, hogy hatékonyabb és erősebb mozdonyok álljanak rendelkezésre a régió vasútvonalain.
Technikai jellemzők
A WAGR E class gőzmozdony tipikus gőzhajtású jármű volt, melyet állandó tűzerővel terveztek, hogy hosszú távon is megbízható teljesítményt nyújtson. A mozdony legnagyobb sebessége körülbelül 50 km/h volt, ami abban a korban versenyképesnek számított. Tengelyelrendezése 2-6-0 volt, ami azt jelentette, hogy két vezető tengely, hat hajtott és nulla utánfutó tengelye volt.
Szolgálati történelem
A WAGR E class gőzmozdonyokat főként Ausztráliában használták, ahol a személyszállító és teherforgalom gördülékenyebb lebonyolítására szolgáltak. A mozdonyok a belföldi vasúti hálózat fontos részei voltak, de az idő előrehaladtával technológiai fejlődés miatt fokozatosan kivonták őket a forgalomból. A WAGR E class mozdonyok nagyjából az 1950-es évekig szolgáltak.
Megőrzött példányok / múzeumi szereplés
- Egyetlen megőrzött példány létezik belőlük, amely a Bassendean vasúti múzeumban található Nyugat-Ausztráliában.
Érdekességek és kulturális hatás
A WAGR E class gőzmozdonyok nem csak a technikai érdekességek miatt, hanem a vasúttörténelem részét képező szerepük miatt is emlékezetesek. A modellvasúti gyártók is készítettek replikákat, melyek a vasútbarátok körében népszerűek. Érdekes, hogy az ilyen típusú mozdonyok egykor az ausztrál vidékek ipari fejlődésének szimbólumai voltak.
Műszaki adatlap
Járműtípus | Gőzmozdony |
Meghajtás | Gőz |
Korszak | 1850–1899 – Gőz fénykora |
Hivatkozások
https://en.wikipedia.org/wiki/WAGR_E_class_(1879)
Képek
Források: Wikipédia, Google