LB&SCR D1 class gőzmozdony

Az LB&SCR D1 class gőzmozdony a 19. század végén a brit vasutakon robogott, híressé vált megbízhatóságáról és hatékonyságáról, jelentős szerepet játszva a korabeli közlekedés fejlődésében.

Történeti háttér és gyártás

Az LB&SCR D1 osztályú gőzmozdonyokat a London, Brighton and South Coast Railway (LB&SCR) megbízásából gyártották az 1870-es évek közepén. A mozdonyok tervezése William Stroudley nevéhez fűződik, aki a vasúttársaság főmérnökeként dolgozott. A gyártás 1873-ban kezdődött, célja pedig az volt, hogy hatékonyabban tudják kiszolgálni a növekvő személyszállítási igényeket a régi, elavult mozdonyok leváltásával. Az összesen 125 darab D1 osztályú mozdonyt gyártottak, mind a Brighton műhelyekben.

Technikai jellemzők

Az LB&SCR D1 osztályú gőzmozdonyok kéthengeres, alacsony nyomású gőzgépekkel rendelkeztek, amelyeket széntüzelésű kazán táplált. A mozdonyok 0-4-2 tengelyelrendezésűek voltak, ami azt jelentette, hogy elöl két kötött és hátul az egyik forgóvázon két kisebb kerék kapott helyet. A maximális sebességük elérte a 96 km/h-t, ami az adott kor viszonylatában kiemelkedőnek számított. A gépek hossza körülbelül 9 méter volt, és jellemzően személyszállító vonatok vontatására használták őket.

Szolgálati történelem

Az LB&SCR D1 osztályú gőzmozdonyokat elsősorban Dél-Angliában, a London és Brighton közötti forgalomban használták. Az 1880-as évek végéig ezek a mozdonyok képezték a vasúttársaság személyszállító flottájának gerincét. Később, modernizációs program keretében néhányat átalakítottak vagy javítottak, de az 1910-es évek végére sok gépet már kivontak a forgalomból, ahogy újabb típusok vették át a helyüket. A maradék mozdonyokat az 1930-as évek elején selejtezték.

Megőrzött példányok / múzeumi szereplés

Sajnos az LB&SCR D1 osztályú gőzmozdonyokból egyetlen eredeti darab sem maradt meg a mai napig. A gépek selejtezését követően egyik példány sem került múzeumba, így a típust csak fényképek és egyéb archív dokumentumok alapján ismerhetjük meg.

Érdekességek és kulturális hatás

Bár az LB&SCR D1 osztályú gőzmozdonyok ma már nem léteznek, a modellvasút-rajongók körében népszerű téma maradt. Több modellgyártó is készített méretarányos másolatokat ezekből a mozdonyokból, mind a brit piacon, mind külföldön. Az „Terrier” becenevet ezek a mozdonyok azért kapták, mert kompakt méretük ellenére kivételes teljesítményre voltak képesek, ami a kis termetű, de bátor terrier kutyákra emlékeztette a korabeli vasutasokat.

Műszaki adatlap

Járműtípus Gőzmozdony
Meghajtás Gőz
Korszak 1850–1899 – Gőz fénykora
Gyártási év 1873
Maximális sebesség 96 km/h
Tengelyelrendezés 0-4-2
Gyártott példányszám 125
Hossz 9 m

Hivatkozások

https://en.wikipedia.org/wiki/LB&SCR_D1_class

Képek

Források: Wikipédia, Google