Történeti háttér és gyártás
Az LNER Class J39 gőzmozdonyt az 1920-as évek közepén, pontosabban 1926-ban kezdték gyártani a London and North Eastern Railway (LNER) megrendelésére. A mozdonyok tervezője Nigel Gresley volt, aki a vasútgépészet egyik elismert alakja. A J39-es típus fejlesztésének célja egy sokoldalúan használható tehermozdonysorozat létrehozása volt, amely képes közepes és nehéz teherforgalmat is kiszolgálni. A gyártás az LNER különböző műhelyeiben zajlott, többek között Doncasterben és Darlingtonban.
Összesen 289 darab készült el a J39 mozdonyból a gyártás során, amely kiterjedt egészen az 1940-es évekig. A mozdonyok a LNER és később a British Railways flottájának fontos részét képezték, főleg az Ohió és Kelet-Anglia közötti teherforgalomban.
Technikai jellemzők
A LNER Class J39 egy 2-6-0 tengelyelrendezésű gőzmozdony, amelyet széntüzeléssel hajtottak. Maximális sebessége 60 mérföld/óra (kb. 97 km/h) volt, amely a tehermozdonyok között viszonylag jónak számított. A mozdonyok hajtórendszere egy két-hengeres gőzgép volt, amely nagyobb teljesítményt és hatékonyságot biztosított.
- Hajtás: Gőz
- Teljesítmény: kb. 27,720 lbf (kb. 123,38 kN) vonóerő
- Tengelyelrendezés: 2-6-0 (Mogul)
- Maximális sebesség: 60 mph (97 km/h)
- Tömeg: Kb. 70 tonna
A mozdonyokat főleg teherforgalomra tervezték, és nem kínáltak utasférőhelyeket. A szerkezet erős és tartós volt, ami lehetővé tette nehéz vonatok vontatását és a zord időjárási körülmények melletti működést is.
Szolgálati történelem
A J39 mozdonyokat az Egyesült Királyság különböző részein használták, főként a Londont és Északkelet-Angliát összekötő vonalakon. Kiválóan alkalmasak voltak hosszú teherforgalmi útvonalak kiszolgálására, és jelentős szerepet játszottak a második világháború alatti logisztikai műveletekben is.
Az 1960-as évek elején a dízelmozdonyok elterjedésével a J39 sorozatot fokozatosan kivonták a szolgálatból. Az utolsó példányokat 1962 körül selejtezték.
Megőrzött példányok / múzeumi szereplés
Sajnos a J39 sorozat egyetlen példánya sem maradt fenn, így jelenleg semmilyen múzeumban nem tekinthető meg működőképes állapotban. Ennek ellenére számos modellvasúti gyártó készítette el a J39 makettjeit, amelyek népszerűek a vasútrajongók körében.
Érdekességek és kulturális hatás
- A J39-es sorozat népszerű modell a vasútmániások körében, különösen az OO nyomtávú vasútmodellek között.
- Becenevük nem volt, de jellegzetes alakjuk miatt könnyen felismerhetőek voltak a brit vasútvonalakon.
Műszaki adatlap
Járműtípus | Gőzmozdony |
Meghajtás | Gőz |
Korszak | 1900–1929 – Dízel kísérletek |
Tengelyelrendezés | 2-6-0 |
Maximális sebesség | 60 mph (97 km/h) |
Teljesítmény | 27,720 lbf (123,38 kN) |
Hivatkozások
Képek
Források: Wikipédia, Google