Történeti háttér és gyártás
A Metropolitan Railway K Class gőzmozdonyai 1925-ben készültek, hogy megfeleljenek a londoni Metropolitan Railway elővárosi és városi vonalszakaszaihoz szükséges igényeknek. Ezeket a mozdonyokat a Beyer, Peacock & Company gyártotta, amely a korszak egyik neves mozdonygyártója volt. A K Class mozdonyok a meglévő vontatási igények kielégítésére és a növekvő utasforgalom hatékony kiszolgálására készültek. A mozdonyból összesen 8 darabot építettek.
Technikai jellemzők
A Metropolitan Railway K Class mozdonyok gőzüzeműek voltak, és az 2-6-4T tengelyelrendezéssel rendelkeztek, ami azt jelentette, hogy két vezető, hat hajtó és négy utánfutó kerékpárral építették meg őket. Ez az elrendezés különösen alkalmassá tette őket a sűrűn megálló elővárosi vonatok vontatására. A maximális sebességükre vonatkozó pontos adat nem áll rendelkezésre, de a korszak elővárosi mozdonyait tekintve jellemzően 60-80 km/h sebességre voltak képesek. A K Class mozdonyok kazánnyomása és hengerátmérője a kor tipikus gőzmozdonyaihoz hasonlóan alakult, bár konkrét számadatok nem ismertek.
Szolgálati történelem
A K Class mozdonyokat a Metropolitan Railway alkalmazta, különösen a londoni elővárosi vonalakon, ahol rövid távolságok között kellett nagy hatékonysággal közlekedniük. A szolgálati idejük a feltalálásuk után kezdődött, de az 1930-as évek végére fokozatosan kivonták őket a forgalomból. A mozdonyokat a modernebb elektromos mozdonyok fejlesztése és bevezetése váltotta le, ami a városi vasúti közlekedés előnyére vált a hatékonyság és a környezetvédelem szempontjából is.
Megőrzött példányok / múzeumi szereplés
Sajnos a Metropolitan Railway K Class mozdonyokból nem maradt fenn egyetlen darab sem, így ma már nem láthatók múzeumokban vagy nosztalgiavasutakon.
Érdekességek és kulturális hatás
A Metropolitan Railway K Class mozdonyok különösen érdekesek voltak a vasúttörténészek számára, mivel egy átmeneti időszak mozdonyait képviselték, amely során a gőzmozdonyokat fokozatosan felváltották az elektromos mozdonyok. A modellvasút-készítők körében nem váltak különösebben népszerűvé, valószínűleg azért, mert csak nagyon rövid ideig voltak szolgálatban. A történetük azonban hozzájárult a vasúti technológia fejlődésének megértéséhez és a londoni vasúti közlekedés modernizálásának történetéhez.
Műszaki adatlap
| Járműtípus | Gőzmozdony |
| Meghajtás | Gőz |
| Korszak | 1900–1929 – Dízel kísérletek |
Hivatkozások
Képek
Források: Wikipédia, Google
